Miért jó a hőszigetelés?
A hőszigetelés energia fogyasztása nélkül tartja optimális hőmérsékleten otthonunkat, emellett pedig költséghatékony is. Mivel az energiatakarékosság fontos szemponttá vált az emberek életében, de emellett a komfort is, és a hőszigetelés, bármely módon történik is, mindkettőre megoldást kínál.
És hogy hogyan? A hőszigetelés a hőátadást csökkenti a belső és külső levegő között, egyszerűbben: a hő terjedését akadályozza meg. Télen nem „engedi be” a hideg levegőt, de közben a benti meleg sem juthat ki, így nem kell tízezreket fizetni a fűtésért. Nyáron fordítva, bent marad a kellemes hűvös, kint meg a hőség. A hőszigetelés anyagait a falakra, plafonra, padlókra teszik, de a modern nyílászárók is hőszigeteltek már. Ezáltal még több energiát takaríthatunk meg, és a benti kellemes hőmérséklet is állandósulhat.
Emellett a szén-dioxid kibocsátást is segít csökkenteni, így a karbonlábnyomot is, de még hangszigetelésnek is megteszi: kevesebb külső zaj jut be az utcákról. Illetve a megfelelő hőszigetelés növeli az ingatlan élettartamát, az értékét is, és eközben az energián való megtakarítást is lehetővé teszi.
A hőszigetelés gyakori anyagai és felhasználásuk
A legismertebb hőszigeteléshez használt anyag nem más, mint a hungarocell, másik nevén bővített polisztirol vagy EPS. Főleg falakra használják, de néha tető- és talapzati hőszigetelésnél is alkalmazzák. Mivel 98%-uk levegő, így a hungarocell-lapok hőtartó képessége nagyon magas, emellett könnyűek és gyorsan telepíthetők. Olcsók, egyszerűen találhatunk hozzá szakembert, és nehezen válik le róluk a vakolat. Így a praktikusság mellett az esztétikai szempontok is jobban érvényesülnek. Illetve mivel a hungarocell celláiból nem távozik a levegő, tartós és időtálló, hosszú évek múlva is változatlan hatékonysággal működő hőszigetelést tudhatunk a magunkénak.
Nem korhad, nem rothad, nem engedi át a nedvességet, így a penész is elkerülhető. Egyetlen hátránya, hogy az UV-sugárzás besárgítja és porózussá teszi a felszínét, ezért burkolás után fontos, hogy minél hamarabb meglegyen a hálózás és a vakolás. Valamint tűzterhelésnek kitéve éghető anyag, de ha megszűnik az égéshő, önkioltóan működik. Anyagából adódóan pedig a csepegve égés nem opció, így nem terjeszti tovább a tüzet, és mérgező gázok sem szabadulnak fel belőle. Semleges kémhatású, nem károsítja a környezetet, ráadásul ellenáll a legtöbb vegyszernek, enyhe savaknak, alkoholnak, de az építőanyagok többsége, például a mész vagy a cement sem károsítja a felszínét.
A grafitos hőszigetelés 15-20%-al hatékonyabb a sima hungarocellnél. Annyi a különbség, hogy grafitot kevernek az alapanyaghoz, így téve energiahatékonyabbá a hőszigetelést a családi- vagy társasházakon. Különösen praktikus, ha helyhiány miatt az EPS nem megvalósítható, mivel ez vékonyabb rétegben is megfelelő eredményeket hoz.
Az XPS nevű szigetelőanyag más eljárással készült hőszigetelés, mint az EPS. Apró polisztirol kristály golyókat fújnak fel sokszoros nagyságra, amíg a kívánt méretet és formát öltik fel. Ezzel az extrudálási technikával jóval hatékonyabb hőszigetelést biztosíthatnak. Főleg lábazati, padló alatti szigetelésre használják, illetve pincefalakon és garázsoknál, ugyanis a hő mellett a nedvességnek is erősen ellenáll.
A kőzetgyapot hőszigetelés alapanyagát bazaltból készítik. Ezáltal tűzálló, illetve magas a zajszűrő képessége is, ellenáll a nedvességnek, rovaroknak is. Mivel nincs hőmozgása, ez rugalmas anyag igen jó hőszigetelő. Homlokzati, talapzati és tetőtéri hőszigeteléshez is használják, illetve csöveknél és tartályoknál is, így elmondható, hogy a kőzetgyapot a legsokoldalúbb és legkomplexebb hőszigetelési forma.
A hőszigetelés kevésbé ismert anyagai
Az üveggyapotos hőszigetelés alapja olvasztott állapotban szálakká formázott, bevonattal ellátott üveg. Kisebb sűrűségű változata tekercses, a nagyobb táblás formátumú. Falak szigetelésére használják, főleg fa-, fém-, vagy könnyűszerkezetes házak esetén. Kiválóan hangszigetel, nem éghető, taszítja a vizet, és rendkívül tartós anyag.
Egyes országokban a parafa, a gyapot, a kókusz, a kender, a farost és a cellulóz alapú anyagok is gyakoriak hőszigetelésnél, azonban Magyarországon ezek használata nem jellemző.
A hőszigetelés buktatói
A homlokzati hőszigetelés esetén fontos, hogy az épületszerkezethez megfelelő hőszigetelő anyagot válasszunk. Vagyis, bár az emberek többsége nem járatos a hőszigetelésben és az anyagokban, mégse az ár alapján döntsünk. Egy rosszul megválasztott típus, vagy nem jól felrakott szigetelés nem csak, hogy nem lesz tartós, de energiahatékony sem, illetve teret adhat a páralecsapódásnak, penésznek is.
Az épületek szerkezet lehet egyhéjú (zárt pórusú) és kéthéjú (nyílt pórusú). Ez annyit jelent, hogy van-e átszellőztetett légrés, vagy pedig nincs, és ez alapján kell szigetelőanyagot választani. Egyhéjú szerkezetnél zárt cellaszerkezetű hőszigetelés kell, kéthéjúnál pedig nyitott. Ellenkező esetben több bajt okoz egy szigetelés, mint amennyi hasznot hoz.